head5.png

ŠARLOTA PUFFLEROVÁ: Od r. 1993 nebola v krajine vážna kríza / 1993 óta nem volt ilyen komoly válság az országban

Lota_UjSzo_fTiborSomogyi_180309_thumb_154x153

Új Szó online, 9. 3. 2018

Az 1989-es rendszerváltás izgatott napjai óta nem fordult elő, hogy egyazon este a köztársasági elnök, a parlament házelnöke és a kormányfő is szót kérjen a közszolgálati televízióban! Ján Kuciak és jegyesének brutális meggyilkolása után szakadék fölött lavíroz az ország?

Az önálló Szlovákia 1993 óta most éli át a legkomolyabb válságát. Hiszen amíg a mečiari érát a permanensen lappangó társadalmi válság jellemezte, a Nagymácsédon élt fiatal pár erőszakos halála utáni krízis hirtelen jelentkezett. Robert Fico előző kormányainak szőnyeg alá söpört botrányai még sokkal kevésbé kavarták föl a közhangulatot, most azonban felülkerekedett az emberek igazságérzete és éleslátása. A történtek révén tömegek tudatosítják, hogy az államhatalom az emberi jogok és a demokrácia megszilárdítása helyett annak leépítési praktikáit űzi. A kettős politikai gyilkosság és annak homályos háttere felnyitotta az emberek szemét, hogy belelássanak a dolgok mibenlétébe, és ráébredjenek, hogy az a rendszertípus, amelyik a demokrácia bizonyos formális jegyeit megtartja ugyan, de a hatalom a jogállam folyamatos csorbításával, illetve önmaga számára kedvező kivételeket teremtve akar hosszú távon kormányon maradni, az enyhén szólva is orvoslást váró deficites demokrácia. Az utóbbi másfél-két hétben ezt jelzik az országszerte spontán szerveződő megemlékezések és tüntetések.

Az adófizető polgár még megbízik nálunk az állami intézményekben, a bíróságok és a rendőrség munkájában?

Mind a hazai, mind a nemzetközi felmérések tapasztalatai szerint nem. Pedig éppen ez a bizalom lenne a zökkenőmentes demokrácia egyik alappillére. Ahogyan az is, hogy az emberek vegzálása helyett az ország politikai vezetése magáévá tegye a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerét. Ha viszont hatalmának tudatában ehelyett beáll a kommunikációs harcba, akkor az emberek egyhamar észreveszik, hogy „csak” azt magyarázza: meddig mehet el a rendőrség. Elvégre ne a belügyminiszter vagy a főügyész figyelmeztetését is kijátszó országos rendőrfőkapitány döntsön arról, hogy milyen irányba haladjon a „független” nyomozás.

A tüntetők számottevő csoportja a kormány bukását követeli.

Már csak azok a tények is, amelyekre eddig fény derült, kellő súllyal bizonyítják, hogy Robert Fico harmadik kormánya – ebben a személyi összetételben – már eljátszotta erkölcsi-bizalmi hitelét. Nézzük akár rögtön a miniszterelnök urat! Éppen az a legszembeötlőbb problémák egyike, hogy mind a korrupció, mind több más kivizsgálatlanul maradt törvénytelenség szálai egészen a közvetlen környezetébe, és így hát őhozzá is vezetnek, ami tarthatatlan egy demokratikus államban. Ezért lenne fontos az ő és „szeplős” környezete felhalmozódott ügyeinek független kivizsgálása. Hiszen amíg erre nincs mód, és ők sem tisztázhatták magukat, addig őket terheli a felelősség a megkötött kezű rendőrség soraiban uralkodó állapotokért, az uniós pénzügyi források elherdálásában mutatkozó korrupcióért. Utóvégre Robert Fico és politikai garnitúrája – másfél év kivételével – már 2006 óta hatalmon van.

Čítajte viac

Péter Miklósi
 
© DUEL-PRESS, 2018
Rozhovor uverejnil portál Új Szó Online v rubrike Közélet 9. 3. 2018 o 12:31.